Albérlet

Albi ügy, hát a nem egyszerű. Albit csak hosszú távra adnak ki, ez nagyon fain is lenne nekünk, mert tuti lenne a lakhatásunk, igen ám, csak mindenki azt hiszi, hogy mivel mi magyarok vagyunk, így pár hónap után kivágják a férjemet a klinikáról, és akkor megint kezdhetnek kínlódni a kiadással. Az egyik öreg ipse így konkrétan megmondta, hogy ő azért nem szívesen adná ki a lakást nekünk, mert én nem beszélek németül, így nem fogok tudni elhelyezkedni, és ha pár hónap után kirúgják a párom, akkor nem lesz, aki fenntartsa a családot, és nem fogjuk tudni fizetni az albit... hiába mondta a kolléga, hogy nem fogják kirúgni, az öreg hajthatatlan maradt. Mindegy, végül megpályáztak 4 lakást, az egyik ezek az öregék, nekik a felső szint lenne kiadó, alattunk laknának, nem szimpi a dolog, de nekik sem... a második egy egyházi társasház egyik lakása, ez eléggé jónak tűnik, 90nm, 4 szoba, alacsony lakbér, még alacsonyabb rezsi, hátránya, hogy Unterkochenben van, ami nagyon messze van a kórháztól, de a férjemnek van kocsi, a vasút meg 2 perc onnan gyalog, állítólag... A harmadik egy olyan lakás, ahol minden tele van üvegajtókkal, ez is főbérlős albérlet, 0 magánélettel. Diákoknak akarta először kiadni a néni, de lelkes volt irántunk is, hát, majd meglátjuk... nem tetszik igazán a dolog, de sajna nagyon válogatni nem tudunk. A harmadik lakás egy 70nmes kis tetőtéri, kedves, a baj vele, hogy nyitánynak le kell tenni 3000€-t, amiből 1000€ a provision, ami a közvetítői díj, tehát helloszia pénz, többé nem látjuk viszont... azt viszont nem kellett pályázni, ha jól értettem, hanem csak letenni a pénzt és kapjuk a kulcsot. Ma vagy holnap szólnak vissza az első 3 helyről, aztán agyalunk tovább attól függően, hogy mit mondtak...