mondani, hogy jo itt. Bebarangoltuk a kornyeket, mar amennyire a pocakom
engedi, hegyet mar nem nagyon szeretek maszni, de a sikabb reszeken meg
elvigeckedek, bar tegyuk hozza, eleg puding lettem az utobbi idoben.
Bandeszra egy kicsit haragszom, mindig elmondja, mennyi, de mennyi, de
mennyi-mennyi dolog van meg a lakasban blabla, de igazan semmit nem
csinal, mert nincs kedve. Nem onfenyezes, hanem teny, hogy en a ket
gyerekkel terhesen becsomagoltam a dolgok 98%-at, illetve bontando
butort sem sokat hagytam, nem hiszem, hogy elvegezhetetlen munka lenne
szetszedni azt a ket ruhasszekrenyt meg a kanapet, de ugye amig azok
egyben vannak, beszelni sem akar a fiukkal a transzporterrol, pedig
azzal milliardszor gyorsabb lenne... Mindegy, en mar nem mondok semmit,
de azert jo lenne, ha lassankent atkeverednenek a dolgaink...
Samu tegnap hatalmasat esett a lepcson, szegeny. Jo nagy pukli lett a
fejen es egy eleg nagy reszt le is horzsolt, most annak drukkolok
gozerovel, hogy megusszuk ennyivel. Nagyon jol aludt delutan is, este
is, bar az is teny, hogy cirkuszos Hedike nem sok pihenot hagyott neki.
Ma meg nem mertem zaklatni, igy csak bizakodni tudok, hogy minden
rendben.
Volt egy jo nagy vitank az ovirol is, marmint hogy mikor irassuk a
gyereket. Nehez kerdes, legokosabbnak vegul azt tartottuk, hogy ha
lecseng a koltozes, kerek egy idopontot az ovonotol es megkerdezem az o
velemenyet, illetve hogy egyaltalan hogy megy ez az ovi dolog.
Volt kinn penteken a hebamme is, nagyon rendes csaj :) mondta, hogy
tud nekem kiirni "haushaltshilferint", a "recepttel" a kezemben a kassza
kiutal egy haztartasi alkalmazottat es fizeti is. Valamilyen szinten
nem lenne rossz, lehet..
Mar csak harmat kell aludni elvben es lesz rendes netunk, varom mar...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése