Újra hadrendben

Január elsejével újra munkába álltam, el sem hiszem. Nem, nem járok be semilyen gyárba és takarítást sem vállalok. Pici és mini babáknak horgolok ruhákat. Régi álmom volt, ideje volt foglalkozni vele. A HP volt olyan kedves anno, hogy mind a gyári, mind az irodai munkát megutáltatta velem egy életre. Illetve minden vágyam volt mindig is egy saját cég, ahol kreatív dolgokkal foglalkozhatok. Most valahogy úgy érzem, elememben vagyok, szárnyalok, tele vagyok ötlettel és lelkesedéssel.. az Isten tartsa meg ezt a lendületet :)

Bandesz megkapta a munkát, ha minden jól megy, májusban már ott kezd... nagyon izgatott vagyok, elég sok jóval kecsegtet a környék, a legkisebb falu is tele van ovival és orvossal, ami nagyon jó.. nekünk.

Még karácsony előtt voltam vérvételen, mert sokat voltam rosszul, féltem, hogy megint rossz a cukrom. Elmentem 19-én, elmondtam, mi bajom. Felírtak valamit, aztán visszahívtak péntekre. Nem is értettem, miért nem fontos a dolog, miért nem mehetek délután (azt leszámítva, hogy az FELNŐTT rendelés, és én a 4 gyerekkel nem minősülök annak), de hát jól van, láttam már karón varjút. Pénteken amúgy is itthon volt Bandesz, elmentem hát 1/2 10re (akkora volt időpontom), bejön a doki a szobába kaján vigyorral - "No, és mi baja a nyelvének?" Se köpni, se nyelni nem tudtam... mondom, "mi baja a nyelvemnek?" Doki: "Hát azért jött, mert baja van a nyelvének" Én: "Nem igazán..." Doki: "De, az van a gépben, hogy "NÉHA FURCSA ÍZT ÉREZ A NYELVÉN"". Én: "Hát, igen, ilyet is mondtam... meg olyat is, hogy szédülök, olyankor elkezd izzadni a tenyerem és a hátam, zúg a fülem, néha elsötétül minden, TOVÁBBÁ FURCSA, FÉMES ÍZT ÉRZEK A SZÁMBAN, és mivel 4 éves korom óta baj van a cukrommal, nem átallottam azt gondolni, talán megint azzal lehet baj..." A doki itt már fogta a fejét. "De akkor miért most jön?!?" Mondom, mostra kaptam időpontot, azért. Csodálkoztam én is, de hát ha nincs prioritás, akkor nincs prioritás... Gyorsan levette a vérem, majd megígérte, hogy 24-én felhív az eredménnyel. Eltelt 3 hét, de telefon sehol. Mivel amúgy is mentem a rendelőbe, nem voltam rest rákérdezni, mi van a véreredményemmel? "Hát nem hívta a doktor úr?" Hát nem... "Jó, akkor ma délig felhívja". 2 hete nem sikerült eljönnie a "ma délnek". Szóval ennél minden és mindenki csak jobb lehet...

Tegnap diabközpont, ma nőgyógyi

Egyik sem volt jobb, mint a másik. Húsvétra hazamentünk, előtte csütörtökön be kellett mennem a diabétesz központba, mert nem lett jó a terhelés (nem lepődtem meg). Nem baj, hát láttam már karón varjút, gondoltam én, de olyanokat mondtak, hogy még nekem is sok lett :D Egyek napi 3x, a többszöri étkezés felesleges és káros. Egyek naponta 5 szűk marék zöldséget és némi gabona terméket (2 szelet kenyér vagy 2 marék tészta ebédre), vizet viszont ihatok bármennyit. FOGYNI NEM SZABAD! (ez külön tetszett, éheztessem magam, miközben hízok... csak én érzem a paradoxont?) Tejterméket, húst ne nagyon egyek, sózni tilos, ha cukrosat eszek (mert módjával szabad), akkor figyeljek rá, hogy eleget tornázzak (2 gyerek mellett ikerterhesen?), de ne aggódjak, mert ha legközelebb jövök és szükséges, írnak ki inzulint. No, tegnap visszamentem, nem volt szükséges az inzulin, sőt, a napi 6 mérésből napi 4et csináltak. A dokinő nagyon inzulinozni akart, de nem tudott mire felírni. A gyerekek is jó méreteknek örvendtek, a cukrom is jó volt, cukoralkohol sem volt a vizeletemben, tényleg, bármennyire igyekezett, semmibe nem tudott belekötni. Egy hónap múlva kontroll.

Ma elmentem a nőgyógyászomhoz, ez már kevésbé volt vicces. Először is a nővér kitalálta, hogy akkor hajrá kis cukorteszt, hiába mondtam, hogy már túl vagyok a nagyon. Amikor megkérdeztem később a nőgyógyászt, hogy ez most már mindig kelleni fog, mert akkor úgy készülök, kiakadt, hogy minek itattak velem glükózt, ha már egyszer cukros vagyok, meg ki volt az a marha, aztán jól leteremtette a nővérkét. Nem kellett volna. Mindegy. Méhszáj zárt, méhnyak tart, viszont Dani szívhangja nem volt jó, 4-5 ütemenként duplát ver. Hétfőn irány Würzburg és a reprod központ :( Kezd már elegem lenni ebből az állandó dokihoz járkálásból. Aggódni nem aggódok, csütörtökön voltam 4D-n, ott elég sokat hallgattam Dani szivecskéjét, ha baj lenne, ott már kisült volna, de ott nem vert duplán... sem ott, sem a G1-nél. Érdekes, hogy 4D-n még 658 és 671g volt a két gyerek, szerdán is, csütörtökön is, most meg 820 és 860, de szerintem csak szimpla mérési hiba lehet. A BPD karikát úgy túlhúzta a dokinő, hogy még én is aláfértem volna. Mindegy, a diabosoknak lesz min lovagolniuk 4 hét múlva :(

Ma feladtam a levelet a Technikernek, kíváncsi leszek, kapok-e Haushaltshilferint, jól jönne, tényleg..