Megszülettek!

2-án :) Spontán indult és hüvelyi szülés lett a vége :) Dani volt az első, ő 2960g és 48cm lett, Beni 2850g és 50cm. Holnap megyünk is haza :) (bővebb élmény beszámoló otthonról :) )

Daniel

Benjamin

Itt a vége, fuss el véle (?)

Ismét hétfő van... 6:13, éppen. Fura, hogy most már nem a heteket számolom, vagy a napokat, hanem az órákat és a perceket. Persze megnyugodtam, ennek is meg van a maga szépsége, mármint az indításnak. Nincs az az ideg, hogy ideér-e a mentő, ki vigyáz a gyerekekre, hogy jutok kórházba, nem szülök-e meg itthon.. A fiúk persze, köszönik szépen, nagyon jól vannak odabenn, eszük ágában sincs megszületni. Front ide, vihar oda, semmi nem használ. Persze a kérdőjel jogos a cím végén, a múltkor úgy hangzott el a mondat, viszonylag pontosan idézve: "A B baba súlya jelentősen kisebb, és a magzatvíz is fogy. Ha (!!!!) ez nem változik, vagy rosszabbodik, jövő hétfőn rájuk nézek megint, akkor (!!!) megindítjuk a szülést." Tehát ha Beni nőtt egy hét alatt (nem hiszem, mert a 2-300g, amiről a doki beszélt mindig is megvolt közöttük), és a magzatvíz sem fogyott tovább (mert visszatermelni garantáltan nem tudom), vélhetően hazaküldenek és várunk tovább. Meglátjuk.

Tegnap megkerestük a fiúkat az AngelSounddal, nem tetszik, hogy Dani szíve még mindig össze-vissza ver néha. Ha megszülettek, mindenképp meg kell említsem, hogy nézzenek már rá, mert nem hiányzik, hogy itthon legyen rosszul. Beni viszont teljesen lenn van, lemászott Dani lábairól, így már a borda alá gyömöszködéstől sem félek annyira, de persze tudjuk, bármi lehet, tehát fél lábbal arra is igyekszem készülni, hogy császár lesz a vége, ne akkor érjen két fájás között sokként a hír.. A táskákat bepakoltam, elvben mindenünk van, most csak a vajúdósat rakjuk el, azt beszéltük, aztán ha úgy is van, délután behozzák a nagyot Bandeszék. Az annyira nem égető. Ha nem kell, akkor meg legalább nem cipeltünk feleslegesen még egy táskát, elég lesz a babakocsi :) (apáék ugyanis meg akarnak várni)

Szintén tegnap, nem tudom, mi ütött a kinti két gyerekembe, de eszméletlen anyásak voltak. Senki más nem volt jó, csak anyával lehetett tusolni, enni, aludni menni, sőt, Samuval összebújva néztük a Némó nyomábant, ami azért nagy szó (ennek örömére Hédi kimérte neki a féltékenysége diktálta sallereket, ami szintén szokatlan, mert miattam sosem szoktak összeveszni...) Hiányozni fognak, akár most fektetnek be, akár végül csak megvárjuk, hogy elinduljon magától a dolog... és még akkor haza se hoztuk az ikreket...

De egy dolog vigasztal, akár ma születnek a fiúk, akár 4 hét múlva, már mindenképp Oroszlánok lesznek :)

Tegnap diabközpont, ma nőgyógyi

Egyik sem volt jobb, mint a másik. Húsvétra hazamentünk, előtte csütörtökön be kellett mennem a diabétesz központba, mert nem lett jó a terhelés (nem lepődtem meg). Nem baj, hát láttam már karón varjút, gondoltam én, de olyanokat mondtak, hogy még nekem is sok lett :D Egyek napi 3x, a többszöri étkezés felesleges és káros. Egyek naponta 5 szűk marék zöldséget és némi gabona terméket (2 szelet kenyér vagy 2 marék tészta ebédre), vizet viszont ihatok bármennyit. FOGYNI NEM SZABAD! (ez külön tetszett, éheztessem magam, miközben hízok... csak én érzem a paradoxont?) Tejterméket, húst ne nagyon egyek, sózni tilos, ha cukrosat eszek (mert módjával szabad), akkor figyeljek rá, hogy eleget tornázzak (2 gyerek mellett ikerterhesen?), de ne aggódjak, mert ha legközelebb jövök és szükséges, írnak ki inzulint. No, tegnap visszamentem, nem volt szükséges az inzulin, sőt, a napi 6 mérésből napi 4et csináltak. A dokinő nagyon inzulinozni akart, de nem tudott mire felírni. A gyerekek is jó méreteknek örvendtek, a cukrom is jó volt, cukoralkohol sem volt a vizeletemben, tényleg, bármennyire igyekezett, semmibe nem tudott belekötni. Egy hónap múlva kontroll.

Ma elmentem a nőgyógyászomhoz, ez már kevésbé volt vicces. Először is a nővér kitalálta, hogy akkor hajrá kis cukorteszt, hiába mondtam, hogy már túl vagyok a nagyon. Amikor megkérdeztem később a nőgyógyászt, hogy ez most már mindig kelleni fog, mert akkor úgy készülök, kiakadt, hogy minek itattak velem glükózt, ha már egyszer cukros vagyok, meg ki volt az a marha, aztán jól leteremtette a nővérkét. Nem kellett volna. Mindegy. Méhszáj zárt, méhnyak tart, viszont Dani szívhangja nem volt jó, 4-5 ütemenként duplát ver. Hétfőn irány Würzburg és a reprod központ :( Kezd már elegem lenni ebből az állandó dokihoz járkálásból. Aggódni nem aggódok, csütörtökön voltam 4D-n, ott elég sokat hallgattam Dani szivecskéjét, ha baj lenne, ott már kisült volna, de ott nem vert duplán... sem ott, sem a G1-nél. Érdekes, hogy 4D-n még 658 és 671g volt a két gyerek, szerdán is, csütörtökön is, most meg 820 és 860, de szerintem csak szimpla mérési hiba lehet. A BPD karikát úgy túlhúzta a dokinő, hogy még én is aláfértem volna. Mindegy, a diabosoknak lesz min lovagolniuk 4 hét múlva :(

Ma feladtam a levelet a Technikernek, kíváncsi leszek, kapok-e Haushaltshilferint, jól jönne, tényleg..

Ha megnyerte... :D

Miénk a mergentheimi lakás :))) El sem hiszem :))) Egy kupac gondunk megoldódott ezzel (és egy kupac keletkezett mellette), mert itt azért van konyha legalább :))) Kell venni hűtőt, lámpa búrákat, izzókat, WC ülőkét, egyelőre ennyi. A festés/tapétázás ráér tavasszal. Csak hát közben ugye kellene venni téligumi szettet, ki kellene valamiből fizetni a kauciót, az első lakbért... Nagyon össze kell húzni a nadrágszíjat. A másik: nagy szerencsém van, itt még él a kézimunka szeretete, a boltokat elárasztották a fonalak, meg a kötő-, horgolótűk, tegnap ki is szaladtunk a Lidlbe beszerző körútra :) Vettünk két készlet horgolótűt, igazán vastag fonalakat, kötőtűket :) Samu pulcsija is készülget, de csak módjával (hétvégén tudok jobban kötögetni), mert ugye németet is tanulni kell.