Fáklyás menet?

Lepődjünk meg 3ra... lehet, hogy megint költözünk... Bandesz kollégája ugyanis elment. Messzire. Coesfeldbe. Vinné a zuram is. A baj, hogy pl a zuramat nem oda akarják felvenni. Hanem Kölnbe. A másik baj, hogy nem akarják igazán megadni azt az összeget sem, amit kért Bandesz. Kevesebbért meg ki menne el egy drágább környékre?!

Cserébe ott a kontra, hogy azért csak Köln... ez itt Mucsaröcsögealsófelső és Bivalybasznád között egy... izé... tanya. Autó nélkül halál, busz nincs, vonat pláne, város a közelben végképp. Jó, Mergentheim... (az irónia nem biztos, hogy kihallatszott a kattogásból...). Nincs posta, nincs patika, nincs egy normális orvos... nincs semmi.

Lenne kertes ház (de nem lenne mindegy), talán több lehetőség a gyerekeknek (lehetne esetleg foglalkzásokra hordani őket, Hédi járhatna balettre pl), talán az ikreket is hamarab felvennék valami intézménybe, mert itt jelenleg a szeptember is kétséges... ok, schweigerniek vagyunk, sok a gyerek, dolgozom is, de pl itthon, az ugye "nem számít",mert valahogy itt is az a buta él az emberk fejében, hogy ha valaki nem ül 8 órát minimum egy irodában, az nem dolgozik. Márpedig az ikrektől kegyetlen nehéz bármit is csinálni... :/

Szóval ez van most, gondolkozunk, aztán valami majd lesz. 2 hetet adtunk magunknak, addig körbenézünk és kitaláljuk, bár én azért a fizetési igényből nem adnék lentebb...

December - a Kórház Hónapja

Megeshetik, hogy a kínai, indián stb naptárakban nem, nálunk mégis mindenképp. Igazából az egész már novemberben kezdődött, amikor is Daninak valami baja lett. Aztán melegedett, de nem mondtam volna, hogy lázas. Megmértük a lázás, 38.2. Semmi. Adtam neki nurofent, de semmit nem ért. 4 órával később adtam neki panadolt, 5 percre rá Bandesz szólt, hogy menjek azonnal, segítsek, miközben jött ki elém - Dani élettelen testével a kezében. Mire találkoztunk a végtelennek ható folyosó közepén, a gyerek már ébredezett. Megmostam az arcát, hűtöttem a tarkóját, amitől eléggé magához tért azért, de a biztonság kedvéért hívtunk egy mentőt. A kórházban azzal nyitottak, hogy Dani hányt egy nagyot és innentől minden problémáját elfújták: lázgörcs.

Ezt könnyen, gyorsan megúsztuk, ezt követően Hédi fulladt be. Este meginhaláltattam, de nem sokat ért. Éjjel küzdöttünk, de sikertelenül, végül 2kor, amikor már kattant minden beszívott levegőre a hörgője, adtam neki egy infectokruppot. Innentől kb 5ig imádkoztam, hogy hasson a kúp. Azt végül olcsón megúsztuk, de hétfőre begyulladt a lány füle, így újabb kört futottunk az orvosnál.

Mint kiderült kettőt is, mert ahogy rohantam be Hédi sapkájáért, elcsúsztam egy duplón és hanyatt estem. Reflexből kitámasztottam a karommal magam - rosszul - így akkorát roppant a könyököm, hogy biztos voltam benne, eltörött. Tehát az orvosnál már azzal nyitottam, hogy lenne egy ilyen probléma is. Megnézte, megforgatta, ne legyen igaza, de szerinte sing-csont repedés. Beküldött röntgenre.

Sikerült is nagyjából csütörtökön eljutnom (hétfőn volt a baleset), de addigra már annyira fájt, hogy muszáj volt bemennem (nem mertem hamarabb, bár lehetőségem sem volt, de nem akartam gipszet. Két karral is kevés vagyok néha, nem még eggyel). A doki először is kifejezetten unkomfortosan érezte magát, mert megzavartam a délutáni szeanszát, vagy nem is tudom. Aztán lecseszett, hogy miért most jövök, ha hétfőn volt a baleset. Végül meg azért, hogy miért mondom, hogy a könyököm fáj, ha ott nem érzékeny a csont, ellenben a csuklómmal (hát azért basszus, mert a könyököm fájt...). Csinált egy röntgent a csuklómról, nincs eltörve, éljen. Mehetek a sunyiba.

Pénteken Samut vittem orvoshoz, elmondása alapján nagyon fáj neki pisilni, kapott antibiotikumot, eddig hatástalan. Vasárnap Beni volt az ügyeleten, a fütyijén most már akkorára nőttek a göbök és annyi sok kiütés lett rajta, hogy eluntam a kísérletezést (kb fél éve vettem észre, hogy érzékenyebb a legkisebbünk altája, elvittem dokihoz, először fogadni sem akartak minket, mondván [látatlanban], hogy ez balanitisz, kenjem rivanollal. Mondtam, hogy eddig ezt tettem, nem használt. Akkor néztek egy pisit, negatív, kenjem tovább rivanollal. Kentem, semmi. Kaptunk antibiotikumot, semmi. Kaptunk antibiotikumos krémet, semmi. Kiírattam még egy tubusnyit, elkentük, semmi. Visszamentünk, kenjem benn is, meg napi 3x + kaptunk antibiotikumot, nem használt, sőt. Így jutottam el oda, fél évre rá, hogy elegem lett. Az ügyeleten megállapították, hogy gomba, kaptunk cinkoxidos gombaülőt, a gyerek azóta már majdnem teljesen rendbejött).

Ma szerda van. Beni 1 egész napja hány, Hédi, sőt már Dani is csatlakozott, és még csak december 7 van... remek hónapnak nézünk elébe...