Kezdem az elején. Voltunk a hétvégén Göppingenben. Van ott egy, a leírás
szerint jó nagy baba bolt. Hát, annyira nem volt nagy, és felét sem
kaptuk annak, amit venni akartunk :( A járás segítőt és a csúszásgátlót
rendelni kellett, cipőt végül Aalenben vettünk. Viszont lett rács az
ajtóra :))) Az is valami már, a konyha Samumentesítve lett :D
Ma voltunk a spiel gruppéba, egész jó volt :) Igaz, a gyerekek
idősebbek, mint Samu, jóval, de a montenegrói csaj ikrei jól
elszórakoztatták a gyerekem. Mikor hazaértünk, csak beraktam a fiam a
kiságyba, és mint akit agyonvágtak, már aludt is :D Ritka szép pillanat
:D de főleg ritka :D Velem nem nagyon beszélgettek, mert Julia úgy
vezetett fel, hogy inkább angolul beszélek, ami jogos is, de így
valahogy egy kicsit olyan kirekesztve éreztem magam, na de sebaj :) MAjd
legközelebb, attól még jó volt :)
Bandesz hamarosan hazajön :) Nagyon el van ájulva Mergentheimtől,
azt mondja, iszonyú kicsi, de nagyon barátságos. Tulajdonképpen egy
gyógyfalu. Hát mindegy, ez van, akár kicsi, akár nagy, előre láthatóan
ezt kell szeretni. A kollégák viszont rendesnek tűnnek, már az is
valami.
Hétvégén grillparty Schwäbisch Hallban, semmi kedvem menni, de ugye
ez is muszáj program, mese nincs, menni kell. Legrosszabb esetben jól
érzem majd magam, általános tapasztalat, hogy minél kevésbé van kedvem
menni, annál jobb lesz a buli végül :)
Spielgruppe még egy kicsit, nagyon meglepődtem, hogy bár elvben nem
sok német anyuka van a közösségben, csak én, és a lengyel csaj
beszéltünk anyanyelven a gyerekekhez, mindenki más eleve németül
tanította őket... érdekes... Josephina (a montenegrói Bibi kislánya)
marha aranyos volt, mindig azt mondogatta csak, hogy Guck Mal! Guck Mal!
:D (asszem így kell írni, azt jelenti, hogy Nézd csak!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése