Beni nagy sóder volt, sírt ugyan, mert kimerült volt, de a gumikacsára úgy rástartolt, mint egy Benike :D Nem hitte a doki, hogy tud a gyerek mászni, hát lerakta a gumikacsát, Beni meg négykézlábra pattant és már robogott is, keresztül az asztalon. Vicces volt. A szeme viszont rossz a fiatal embernek, tegnap kértem is időpontot mind a négyőnknek*.
Ma Dani volt a soros, nem okozott csalódást, hát ő nem mászik... na de (óóóóóóóóóóóóóóóh, be kár, hogy nem videóztam, majdnem kinyúltam a röhögéstől) a gumikacsára ő is ráizgult, mert hát rágható. De a mellkasa nem csúszott a műbőrözött vizsgáló asztalon, így feltornyosult a feneke az ég felé :D Jajj, nagyon jó volt :D Na, itt is csodánkra jártak, ugyanis Daninak 20-szal a 100 alatt, Beninek 20-szal az 50 alatt van a súlypercentilje. Még én is kaptam róla egy nyomtatott példányt, mondta a doki, hogy van pár ikergyerek a praxisban, de ilyet még nem látott.
És akkor az ikrekről általában :)
Szörnyűek :D Eljátszanak együtt, egy darabig, ez különösen akkor (illetve addig) megy jól, amikor (amíg) Beni szájában nincs cumi. A cumi, az a vég. Mármint a Benié. Dani egyszerűen függő. Ha meglátja, hogy az öccse szájában cumi lóg, addig kotor, ás, gurul, amíg el nem éri a kicsit és ki nem szedi a szájából a cumit. Aztán meg persze jön a sírás, mert Benike tudja, hogy akkor rohan Anya-a-hős és visszaveszi a csúnya cumibitrolótól a kincset. Hát, evvan. Nem, a kicsit sem kell félteni, ő meg a játékokat szedi el, Dani bármit talál, Beni ott terem, megragadja, és mint kiskutya a csontot, már viszi is. Dani persze felhúzza magát, hogy csak magatehetetlenül tud vergődni **, és akkor megint jön Anya-a-hős igazságot szolgáltatni. Hát, evvan.
A kajálás változó. Beninek 3 daloskönyvet kell kiénekelnem, illetve az üveg (mindegy, hogy tápszeres vagy bébiételes) felétől komoly szerep jut a cuminak, minden harmadik korty után be kell ugyanis tölteni kicsit, hogy a fiatalúr fel tudja dolgozni azt a sokkot, hogy enni kell, és folytatni tudja a falatozást. Amúgy szépen eszik, hízogat is. Danival nincs gond, ő mindent megeszik. Tápszert, bébiételt... játékot, zoknit, a bútorokat, sőt, a múltkor arra értem be, hogy lehúzta az öccse lábáról a zoknit és azt rágta***. Nem, nem a zoknit...
Az alvás változó. Hogy mitől függ, hogy jó-e vagy nem, még nem tudom, ha már rájöttem volna, az egész életem könnyebb lenne. De mondjuk, hogy 2-3 cumivisszatöltéssel megúszom egy éjjel, ezt ha felezzük apával, tekintve hogy nem egy megerőltető dolog, így neki is belefér, akkor igazán kibírható.**** Az éjjelifény kell. Hogy hol van a jó pozíciója, még nem tudom pontosan, gondolom, ahogy a Merkúr együtt áll a Vénusszal, és a sugaruk keresztezi a Szaturnuszt. Számításaim szerint. Ha fél miliméterrel arrébb teszem, már balhé van. Dani nem tud világosban aludni. Beni meg a sötétet nem bírja. Éljenek az ikrek!
Mozgásfejlődés ügyileg Beni jó egy fejjel vezet. Felállt, bár még bátortalan, csak belém kapaszkodva húzza fel magát, viszont, ha megfogom a kezét, lépeget. Ha kihozom a járókába őket, naphosszat elnézi a rácsok között, hogy rohangálnak a nagyok. Tetszik neki, menne már ő is. Emellett pakol. Mindent szétrámol, olyan, mint egy mosómedve... Dani nem mászik, nem is kúszik. Gurul. Persze egyetlen cél motiválja: rágni. Mindent. A fejét szerintem kicsit ingatagan tartja még, így az ülésben az ő részéről nem reménykedem, Beni nagyon támaszkodik már felfelé, de ha felültetem, eldől, mint egy zsák krumpli. De nem is motivált, hogy üljön. Nem is baj.
Csütörtökön beírattam őket az oviba, ha Isten is és a párt is úgy akarja, 2017. szeptemberében kezdenek.
** 9,5 kilót nem könnyű emelgetni...
*** Komolyan kezdek aggódni. Egyszer az öccsét is megrágja...
**** Bevallom, mióta egy szem Baldriparannal alszom, egész kipihenten ébredek 5 óra alvás után is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése